Augusztus óta vizsgálják régészek, antropológusok a mohácsi csatához kapcsolódó tömegsírok egyikét Sátorhely közelében, a Mohácsi Nemzeti Emlékhely területén. A látogatóközpont mellett elterülő hatalmas, gondozott területen egy jókora fehér sátor hívja fel magára a figyelme...
tovább: https://www.turistamagazin.hu/hir/tomegsirfeltaras-a-mohacsi-emlekhelyen
A Csatatéri kápolna festményei >>
Kulturális örökség
A MOHÁCSI CSATA ÉVFORDULÓJÁRA
Csatatéri (Fájdalmas Szűz) kápolnát 1816-ban Király József pécsi püspök építtette a mohácsi ütközetben elesettek emlékére. Építészeti stílusa klasszicista. Falain Dorffmeister István két monumentális, félköríves alapra festett festménye látható. Az egyik kép témája az 1526-os mohácsi csata és II. Lajos király tragédiája, és a másik kép témája a „második mohácsi csata", az 1687-es győztes ütközet.
Dorfmeister István (Bécs, 1725 körül - Sopron, 1797. máj. 29.) osztrák származású festő Sopronban telepedett le. A bécsi képzőművészeti akadémián folytatta tanulmányait. Képességei falképeiben bontakoztak ki leginkább. Mohácson található még egy alkotása: a Ferences templom főoltárképe is Dorfmeister alkotása, mely Szent István alakját ábrázolja (1774).
Kapcsolódó téma:
https://mohacsiak.blog.hu/2018/07/30/mohacsi_templomok_elnevezesei
https://mohacsiak.blog.hu/2018/9 - Nekünk Mohács kell
https://mohacsiak.blog.hu/2018/09/13/a_nap_kepe_275 - Boldogasszony szobor megmentése
https://mohacsiak.blog.hu/2019/08/17/valtoverseny_lesz_a_csele-pataktol_a_mohacsi_nemzeti_emlekhelyig
Forrás: Művészet Magyarországon. 1780-1830 (katalógus Bp., 1980).
http://mohacsicsata.blogspot.com/2012/02/kapolna-belso-diszei.html
(s.e)
A mohácsi Fogadalmi templom egyik mellékoltár mozaikja 65 éve készült. A színeiben és motívumaiban a bizánci stílust idéző nagyméretű üvegmozaik alatt egy márványtábla található. Ezen olvasható, hogy kiket ábrázol a mozaik és az is, hogy a mozaikot 65 évvel ezelőtt, 1955. május 30.-án szentelték fel.
A mozaikművészet a bizánci korban jutott a csúcspontjára. A mozaik technika lényege, hogy a kis mozaik darabokat a sima és látszó felületükön enyves papírra ragasztják, követve a méret-azonos tervet. Az enyv száradása után gipszes meszes habarccsal rögzítik a függőleges falfelületre, a nedves vakolatba. A habarcs megszilárdulása után vízzel távolítják el az enyves papírt a felületről. Több darabban "építik" fel a képet falra.
A szakszerű munka és a minőségi alapanyagok használata igazolja a Fogadalmi templom mozaikját, mely eredeti szépségét őrzi. A templom díszítő alkotásai sok éven keresztül készültek el. A kép terveit Árkainé Sztéhló Lili készítette, de a kivitelezés évekig elmaradt. Később Kolbe Mihály festőművész javaslatára készülhetett el a falikép mozaik technikával, és az ő kérésére hozatták Olaszországból a mozaik alapanyagot hozzá. Kolbe Mihály a segítőivel, tanítványaival pontosan követte a technika előírásait.
A bizánci képi-hatás választása a kép témájához kapcsolódik, mert a mozaikon látható személyek a korai magyar kereszténység tanúi.
A mozaik alatt a templom falában elhelyezett siklósi márványból készült táblán ez a szöveg olvasható:
A MOZAIKOK NÉVSORA
Szent Hedvig, a hű tisztelő Mária királyné az édesanya, Szent Margit engesztelő áldozat a nemzet és az apa bűneiért. Szent Domonkos a rend és a rózsafüzér alapítója és IV. Béla király, az édesapa.
Ezen mozaikok Árkainé Szehló Lili terve szerint Kolbe Mihály festőművész készítette 1955-ben.
Felszenteltetett 1955. május 30.-án.
A kép szereplőiről, röviden:
Szent Hedvig - Sziléziai Szent Hedvig merániai Gertrúd testvére volt. Sziléziai Szent Hedvig sziléziai fejedelemasszony volt; Szilézia védőszentje. Bajorországban született Andechs várában, ezért Bajorországban mind a mai napig Andechsi Hedvig néven ismerik. Képeken Sziléziai Szent Hedviget többnyire mint fejedelemasszonyt, vagy mint bencés szerzetesnővért ábrázolják. Gyakran tart kezében templommodellt , néha kereszt előtt imádkozik, vagy alamizsnát osztogat. Kezében gyakran viszi cipőit, mivel a hagyomány szerint mindig mezítláb járt.
IV. Béla (ur. 1235-1270) II. András magyar király és merániai Gertrúd fiúgyermeke. IV. Béla a legnagyobb magyar uralkodók közé soroljuk. Az ő nevéhez fűződik az ország tatárjárás utáni újjáépítése.
Mária magyar királynő - Laszkarisz Márai I. (Laszkarisz) Theodórosz nikeai (bizánci) császár és Angelosz Anna bizánci császári hercegnő leánya.
Szent Margit (242-ben, a Dalmáciában lévő Klissza városában született, és 1270. január 18.-án hunyt el a Nyulak szigetén, ami a mai Margitsziget). Szent Margit atyja IV. Béla király, anyja Laszkárisz Mária bizánci hercegnő volt.
Erzsébet állapotos volt, amikor tatárok elől Dalmáciába menekültek. Batu kán megállíthatatlanul söpört végig az országon. A királyi pár istennek ajánlotta fel a gyermeket Batu kán megállításáért cserébe, és a kérés meghallgatásra talált, mert váratlanul Batu kán visszafordította seregét.
Lányukat Margitot a gyógyító domonkos rendi apácák nevelték fel, Veszprémben. 1943-ban avatták szentté.
Szent Domonkos (170-1234) A domonkos rend és a Rózsafüzér Társulat alapítója. A domonkos rendiek Magyarországon 1221-ben telepedtek le.
Forrás:
https://katolikus.hu
https://regi.katolikus.hu
http://domonkosok.hu
https://artsandculture.google.com/
https://www.heiligenlexikon.de/BiographienH/Hedwig_von_Schlesien.htm
(s.e)
A mohácsi Fogadalmi templom 30 méter magas kupolája 1932 –33-ban épült,
és mint az i.sz. 118 –128 között épített római Pantheon 43,3 méter magas és széles kupolája, ember alkotta mesterséges égboltként borul a templom belső terére.
Csaknem kétezer évvel építése után a Pantheon dóm kupolája Rómában ma is a világ legnagyobb vasalatlan (vasmentes) cement alapú beton mennyezete.
Fogadalmi templomunk vasbeton kupolája az első betonhéjazatú és máig a legnagyobb kupola Magyarországon.
A római Pantheon kupolája az ókorban aranyozott bronzlemezekkel volt fedve. II. Konstans császár Rómában tett látogatásakor 663-ban az aranyozott érclemezeket leszedette és más római bronzszobrokkal hajóra rakatta. A rakományt Konstantinápolyba akarta vitetni, de a tengeri szállítmány arab kalózok kezébe került. A maradék bronz kupolaburkolatot a Barberini család tagja, VIII. Orbán pápa 1632-ben szedetette le és ebből készítették a Szent Péter-bazilika főoltárának baldachinját is, valamint a maradék anyagból ágyúkat öntetett. Ekkoriban született az a mondás Rómában, hogy amit a barbárok nem romboltak le, azt megtették a Barberiniek („Quod non fecerunt barbari, fecerunt Barberini”). A kupolát ma ólomlemezek borítják.
A Fogadalmi templomunkra 1937-ben került vörösrézlemezes borítás. Ezt a munkát Hemrich Ottó mohácsi bádogosmester végezte el. A csillogó vörösrézborítás az elmúlt 80 év alatt zöldes színű patinát kapott, mivel a levegőn a réz felületén réz-karbonát réteg alakult ki. Ezek a vörösrézlemezek most darabokban hullanak a porba… Vajon mi lesz velük? Rézszobrot öntenek belőle vagy talán a színesfém hulladéktelepnek adnak munkát a továbbadással?
A patinához nemes anyag kell és nemes lélek. És sok-sok idő. A hamvas zöld patina az elmúlt 80 év zajos történelmét idézte. Ez a patina mára lehull, új számítás kezdődik, de vajon mit mesél majd 80 év múlva az új borítás? Milyen lesz patinája?
Miközben bontják a régi rezet, nehéz elképzelni a templomot másmilyen borítással.
2020 őszére az oxidálódott réz színére hasonlító anyaggal borították végül be a szigetelt kupolát.
Forrás:Tihanyi János: Tájékoztató a Mohácsi Csatatéri Emléktemplomról. Jegyzetsokszorosító Üzem, Budapest, 1956Ürögdy György: Róma. Budapest: Panoráma – Külföldi városkalauzok, 1983https://www.wikiwand.com/hu/Pantheon_(Roma)Danielik János: Róma a középkorban In.:Budapesti Szemle 7. 8. szám. Ráth Mór kiadója, Budapest, 1874https://en.wikiarquitectura.com/building/pantheon/(s.e)
Fogadalmi templom a felújítást megelőzően
Fogadalmi templom 2019. október 23.-án
Ezúton hívom meg egy "Első találkozásra" azokat a mohácsi barátaimat, ismerőseimet, pártolókat, akik érdeklődést mutatnak Mohács város öröksége iránt.
Időpont:2019. szeptember 6. péntek
Helyszín: Mohács, Búsóudvar Étterme
Időpont: 16.00 óra
Fő téma: A hét év múlva esedékes Mohácsi csata 500. évfordulójával kapcsolatos előzetes gondolatok, megosztása. A nagy eseményre való felkészülés városunk számára szép, nemes kötelesség. amire a felkészítés és a felkészülés elsősorban a mi feladatunk, ha már a sors ránk bízta ezt a kegyeleti és történelmi feladatot. A csata 500. évfordulója természetesen nem csak a városunk, de az ország és Európa ügye. Mégis úgy gondolom, legyen kezdeményező javaslatunk, kérésünk, egyben felajánlásunk az évfordulóra való felkészülésben, aktív részvételben.
Ezért kérem mindazokat, akik érdeklődést mutatnak, dicséretes támogatásukról, vagy aktív részvételükről tesznek felajánlást, és részt vállalnának felkészültségük, erejük, jó szándékuk függvényében, jöjjenek el az első találkozásra!
A második találkozó szeptember 10.-én lesz ugyancsak 16,00 -tól ugyanott.
Várunk mindenkit sok szeretettel,
Csordás László
szervező
1926-ban a mohácsi csata 400. évfordulója alkalmából cserkészek váltó futóversenyt szerveztek a Csele-patak mellett található II. Lajos emlékműtől Mohács város központjáig. A rendezvénnyel hagyományt teremtettek, mert egészen a háború végéig megtartották a programot. A háború után a rendezvény nem éledt újjá, majd a feledés homályába veszett.
A mohácsi csata közelgő 500 éves jubileuma jegyében a Mohácsi Városvédő és Városszépítő Egyesület, Mohács Város Önkormányzata, Sátorhely Önkormányzata, a Duna - Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, és a mohácsi Török - Magyar Baráti Kör, a régi idők hagyományait felelevenítve, „TOMORI KARDJA" elnevezéssel váltóversenyt írt ki a város általános iskolái és a gimnázium 7. és 8. osztályos tanulói számára.
A verseny célja a korábbi hagyomány újraélesztése. A szervezők számára fontos a fiatalok cselekvő részvétellel történő bevonásával emlékezni a mohácsi csata hőseire. A program további célja a közelgő a csata 500 éves évfordulójának méltó emléket állító ünnepség előkészítése is.
A verseny időpontja: 2019. augusztus 29. 14:00
Programterv:
14:00 - Rövid megemlékezés, koszorúzás
14:45 - Start a II. Lajos-emlékműnél
A verseny nyertes csapatának díja „Tomori kardja", - Páli Gábor, és Páli Attila népi iparművész munkája- a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen Dr. Nagy István agrárminiszter, országgyűlési képviselő ad át ünnepélyes keretek között.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
II. Lajos emlékmű
Fotó: https://hu.wikipedia.org/wiki/II._Lajos-eml%C3%A9km%C5%B1_%28Moh%C3%A1cs%29
Időpont: július 15. (hétfő), 15.00 óra
Helyszín: Duna Irodaház (7700 Mohács, Szabadság u. 4-6.)
A fórum programja:
Köszöntő
Cserdi Áron alpolgármester
Az épületegyüttes történetének bemutatása
Előadó: Dr. Ferkov Jakab, a Kanizsai Dorottya Múzeum igazgatója
A fejlesztési tervek ismertetése, helyszíni bejárás
Előadó: Dombai Gyula építész
A rehabilitációs terveket itt lehet megtekinteni: http://dombaiterv.hu/hirek
A magyarországi selyemgyártás történetét feldolgozó rövid összefoglalóban olvasható az 1905-ben alapított mohácsi selyemszövőgyár története, (kattintson a linkre):
http://www.lazarky.hu/08pub/111_2012_02-03_pdf/95_Selyemipar.pdf
A mohácsi selyemgyárról korabeli fotó láthatóak ebben a cikkben:
http://theoldmohacs.blogspot.com/2012/01/mk-selyemgyar.html
Riport a jelenlegi rehabilitációs projekről: http://pannontv.eu/2019/04/25/mohacs-selyemgyar-rehabilitacio/
Forrás: Önkormányzati Hírek, Mohács Város Önkormányzatának hetilapja
PAP NORBERT ELŐADÁSA MOHÁCSON
Hol is volt Földvár? - Az 1526. évi mohácsi csata helyének rejtélye címmel tart előadást Mohácson Dr Pap Norbert történész, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a Mohácsi Csata kutás egyik kutatásvezetője.
"Velünk szemben hosszan elnyúló domb, amely úgy feküdt, mint valami színpad. A domb alján egy kis falu, templommal, melynek a neve Földvár". Brodarics István, 1526
Dr. Fodor Pál és Dr. Pap Norbert vezeti azt a kutatócsoportot, mely a Mohács 1526–2026 - Rekonstrukció és emlékezet címmel* Mohács és környezetének történeti földrajzi rekonstrukcióját végzi. A mohácsi csata nem csupán egy ütközet, de egy fordulópont is volt a magyarság számára, így a kutatók a szimbolikus 500. évforduló évében, 2026-ban szeretnék befejezni a kutatásokat és lezárni a projektet.
A kutatás legújabb eredményeit ismerhetjük meg jövő kedden Mohácson, azon a nyilvános programon, melyen a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem együttműködésében Dr Pap Norbert, a projekt egyik vezetője tart előadást.
Időpont: 2019. április 16. 18:00 - Helyszín: Mohácson, a Duna irodaház, első emelet
A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak a rendezvény szervezőije, a Török Magyar Baráti Kör
*A kutatás 2018-ban indult az MTA „Kiválósági Központok Támogatása” pályázat keretében. A pályázat megvalósítói az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem konzorciuma „Mohács 1526–2026: Rekonstrukció és emlékezet” címmel. A teljes projekt itt érhető el: https://www.mohacs.btk.mta.hu/
Források: Brodarics István: Igaz leírás a magyaroknak a törökökkel Mohácsnál vívott csatájáról. Budapest, Magvető Kiadó, 1984
https://www.mohacs.btk.mta.hu/
CSODÁK A FOGADALMI TEMPLOM ÜVEGABLAKAIN
A Mohácsi Fogadalmi Templom meghatározó látványához leginkább az ívelt tetejű, függőleges formájú, festett üvegablakai járulnak hozzá. Mindegyiken feszes kompozíciójú bibliai jeleneteket fedezhetünk fel. Elgondolkodtató, hogy az 1940 óta megcsodálható üvegképek eredeti színpompájukban láthatóak ma is. Ismerjük hát meg, ki volt az a mester, aki Sztehló Lili terveit templomunkban megvalósította.
A szentekről elnevezett hat oltár egyike a Szent László oltár. E fölött (melyről korábban itt írtunk: https://mohacsiak.blog.hu/2018/07/27/a_nap_kepe_6997) három (fenti fotó) dinamikus témájú üvegablak látható. Mind a három a Szent László legenda egy-egy mozzanatát mutatja be.
Az elsőn (balról) a király csodálatos vízfakasztása, a másodikon a keresztes hadak élén álló uralkodó, a harmadikon a tordai hasadék keletkezésének legendája van.
A templom festett üvegablakait Sztehló Lili (1897-1959) tervei alapján Johan Hugó (1890-1951) üvegfestő kivitelezésében készültek el.
A pécsi születésű Johan Hugó festőművész, üvegfestő művész az üvegfestés technikáját Berlinben ismerte meg 1921-ben. 1923-ban Budapesten Majoros Károllyal közösen megalapította az Országos Üvegfestészeti Műhelyt. Elsősorban egyházi megrendelésre színes üvegablakok tervezésével és készítésével foglalkoztak.
Martyn Ferenc festőművész így írt Johan Hugóról, az 1945. októberében megjelent Dunántúli Naplóban:
„Johan Hugót iskolái gondosan előkészítették az életre, a művészi hivatásra, de a festő műve nem kezdődött korán; amikor ecsethez nyúlt, tudta pontosan, hogy mit akar, ura volt eszközeinek. (...) De Johan kiváló eredményei birtokában csaknem egészen fölhagyott a festéssel, hogy szerkesztő erőit, kolorista képességeit más formában, más eszközökkel a színes üvegablak világában vesse latba. Ez az elhatározás valószínűleg itáliai utazásai alatt keletkezett. Magát a mesterséget Németországban tanulta, hogy aztán később a chartres-i katedrális remek színes ablakain kapja a legfelsőbb iskolát.”
1930-ban a IV. monzai művészeti kiállításon nagydíjjal tüntették ki az Árkayné Sztehlo Lili tervei alapján Majoros Károllyal közösen kivitelezett Győr-gyárvárosi templom üvegfestményeit.
Forrás:
Martyn Ferenc: A Baranyamegyei Múzeumban vasárnap nyílt Johan Hugó kiállítása. In: Új Dunántúl. II. évfolyam 229. szám, 1945. október 14.
(s.e)
ELMÚLIK KARÁCSONY...
... "Régen Mohácson a sokac házaknál Karácsony második napja, december huszonhatodika István nap a vendégjárás napja volt A fiatalabbak elmentek ezen a napon karácsonyi jókívánságokkal az idősebb rokonokhoz.
Következő napon, 27.-én köszöntöttük a Jánosokat, az Ivákat. Gyakori név volt ez a mi családunkban, nagyapámat és nagybátyámat is így hívták. Karácsony szenteste után a negyedik napra, aprószentek napjára a család férfi tagjai négyes fonatot készítettek vesszőből és korán reggel megsuhintották a lányokat. <Szépek legyetek és egészségesek!> Mondogatták, és játékosan megkergették őket. Apám ezt a szokást sose feledte, és hajnalban képes volt minket anyámmal együtt kikergetni az ágyból. Más népszokás leírás szerint a legények a lányos házakat látogatták, de nem emlékszem, hogy nálunk ez lett volna.
Békesség a háznak
A karácsonyi ünnepkör vége a Háromkirályok napja, ekkor volt szokás a házszentelés. Ezen a napon megáldották a házat, a háromkirályok kezdőbetűit és az évszámot felírták krétával a szemöldökfára. Ez a szokás inkább keresztény szokás, mint népszokás."