Kolbe Mihály festőművész és a Mohácsi Csatatéri Emléktemplom örökségvédői

Mohácsi Örökségvédők

Mohácsi Örökségvédők

Csoda, vagy valóság? Csoda vagy, valóság!

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
2019. január 26. - Mohácsi Örökségvédők

CSODÁK A FOGADALMI TEMPLOM ÜVEGABLAKAIN


A Mohácsi Fogadalmi Templom meghatározó látványához leginkább az ívelt tetejű, függőleges formájú, festett üvegablakai járulnak hozzá. Mindegyiken feszes kompozíciójú bibliai jeleneteket fedezhetünk fel. Elgondolkodtató, hogy az 1940 óta megcsodálható üvegképek eredeti színpompájukban láthatóak ma is. Ismerjük hát meg, ki volt az a mester, aki Sztehló Lili terveit templomunkban megvalósította.

 

37956576_2163754563653687_5420954124390760448_n.jpg

A szentekről elnevezett hat oltár egyike a Szent László oltár. E fölött (melyről korábban itt írtunk: https://mohacsiak.blog.hu/2018/07/27/a_nap_kepe_6997) három (fenti fotó) dinamikus témájú üvegablak látható. Mind a három a Szent László legenda egy-egy mozzanatát mutatja be.
Az elsőn (balról) a király csodálatos vízfakasztása, a másodikon a keresztes hadak élén álló uralkodó, a harmadikon a tordai hasadék keletkezésének legendája van.

A templom festett üvegablakait Sztehló Lili (1897-1959) tervei alapján Johan Hugó (1890-1951) üvegfestő kivitelezésében készültek el.

A pécsi születésű Johan Hugó festőművész, üvegfestő művész az üvegfestés technikáját Berlinben ismerte meg 1921-ben. 1923-ban Budapesten Majoros Károllyal közösen megalapította az Országos Üvegfestészeti Műhelyt. Elsősorban egyházi megrendelésre színes üvegablakok tervezésével és készítésével foglalkoztak. 
Martyn Ferenc festőművész így írt Johan Hugóról, az 1945. októberében megjelent Dunántúli Naplóban:
„Johan Hugót iskolái gondosan előkészítették az életre, a művészi hivatásra, de a festő műve nem kezdődött korán; amikor ecsethez nyúlt, tudta pontosan, hogy mit akar, ura volt eszközeinek. (...) De Johan kiváló eredményei birtokában csaknem egészen fölhagyott a festéssel, hogy szerkesztő erőit, kolorista képességeit más formában, más eszközökkel a színes üvegablak világában vesse latba. Ez az elhatározás valószínűleg itáliai utazásai alatt keletkezett. Magát a mesterséget Németországban tanulta, hogy aztán később a chartres-i katedrális remek színes ablakain kapja a legfelsőbb iskolát.”

1930-ban a IV. monzai művészeti kiállításon nagydíjjal tüntették ki az Árkayné Sztehlo Lili tervei alapján Majoros Károllyal közösen kivitelezett Győr-gyárvárosi templom üvegfestményeit.

 

Forrás:
Martyn Ferenc: A Baranyamegyei Múzeumban vasárnap nyílt Johan Hugó kiállítása. In: Új Dunántúl. II. évfolyam 229. szám, 1945. október 14.

Tájékoztató a Mohácsi Csatatéri Emléktemplomról / Írta: Tihanyi János apátplébános. Jegyzetsokszorosító Üzem, Budapest, 1956

(s.e)

1 komment
nap képe fogadalmi templom üvegablak Árkainé Sztehlo Lili Jonah Hugó

Ajánlott bejegyzések:

A bejegyzés trackback címe:

https://mohacsiak.blog.hu/api/trackback/id/tr714149001

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Csordás László 2019.01.28. 17:43:47

Örülök ennek a blogbejegyzésnek, több okból is. Az egyik az, hogy Sárkics Eszter bár nem él Mohácson, de alkot és méghozzá maradandót itt a városban. A másik ok, pedig az, hogy ébren tartja a " vájtfülüek " érdeklődését a Fogadalmi Emléktemplom kapcsán.Vannak itt még néhányan akik keresik az utat a " történelmi tudat " helyi érvényesülésében.Nem, most éppen nem a trianoni drámáról van szó. Azt már agyon ragozták mindenfelé de minek.Korábbi időkről van szó,. Egész pontosan 1093 környékén történt eseményekről. Szent László királyunk koráról, az általa tett eseményekről, a Szent László legendákról.
Eszembe is jutott már többször is, vajon miért nincs itt Mohácson egy Szent László szobor ?
Mohácsot mint néhány tucat lelkes , néhány kapus települést ő adományozta a bátai szerzeteseknek. Bizonyára nem a mohácsi őslakosok világraszóló tettei miatt, hanem a Duna mentisége, a korabeli Római Birodalom Limese egy állomása miatt, a só raktár a kikötőben miatt, de minden valószínűséggel a Duna miatt lett ismertté.Aztán később a gyarapodó lakossága és a vele járó termékelőállító és kereskedő hajósok miatt, míg azt követően a középkor legmaradandóbb emléke, a mohácsi csata miatt. A csata , mint tudjuk, Mohács alatt a Duna és az attól nyugatabbra néhány km.-el arrébb a mai majsi dombok tetejéig elterülő, a szélesre húzott csatarend előtti síkságon történhetett, ahol a jobb .- és a balszárny lovasegységei rohama számára elég a tér. A csatával kapcsolatos kérdések sokasága között felvetődött a mai napig megválaszolatlanul maradt kérdés, ha itt volt az összecsapás, hol van az a sokezer elföldelt holttest? Egyes exhibicionista írások már azt is kérdezik, valójában hányan is csaptak össze itt?Talán pár ezer katona összecsapása lehetett mindössze? A párezerből néhány száz helye ismert. A többi is ott kell legyen.Természetesen a kétség ott munkál minden felvetésben. Én is gondolhatok arra, hogy a délutáni nagy eső miatt a Krassó / ma Karasica / felduzzadt víztümege magával sodorta az elesett katonákat a Dunába, amiről olvashatjuk, ugyancsak megáradt a hirtelen belezúduló patakok vizeitől.Igen ám, de hol annak a kétezer foglyul ejtett kereszténynek a teteme, akiket mintegy győzelmi aktusként a szultán lefejeztetett és a fejeket három halomba rakatta. Egyesek szerint a címerünkben a hármas halom ezt szimbolizálja. A kettős kereszt pedig a keresztény seregek győzelme jelképe 1687-88, majd az azt követő további győztes csaták , így a zentai csata nyomán. A lényeg tehát ott van, hogy ha itt Mohács alatt történt ez a számunkra sorsfordító csata, akkor nekünk jutott a szerep,, annak bemutatására, az emlékezés fenntartására, a hozzánk látogató hazai és külföldi turisták, látogatók tisztességes tájékoztatására. A látogatás gondolata felvet újabb gondolatokat. Keresztény hívő csoport látogatása esetén van e fogadó készség, tisztességes és pontos tájékoztatás , hol ennek a színtere a városban ? Vannak e képzett idegenvezetőink, de legalább képzett , nyelvet beszélő helytörténészein? Ami az én számomra a legfontosabb városunk felkészültsége vajon eléri azt a szintet, hogy néhány mondatot képes legyen meggyőző módon elmondani erről az eseményről bárki aki az utcán jár, kel ?Jogos és egyre hangosabb a felvetés arról, vajon miért nincs egy keresztény kápolna a Történelmi Emlékhelyen? Nincs egy csendes kis épület a kegyeleti ima megtételére. Nincs egy akár zarándokhellyé kiformált tér az emlékhely peremén egy akárcsak félig fedett oltár , ahol népesebb csoport számára egy katolikus pap, vagy egy református lelkipásztor misézhet.Igaz, a város peremén, a katolikus temető kálváriája mellett, azzal szoros kapcsolatban ott áll a Csatatéri Emlékkápolna. Története ismert, egy kis városi csoport számára.A kiadott feladat is ismert egy még kisebb városlakó csoport számára. Szentmisét írt elő az egyházi előljáró mindhárom nemzetiség számára a saját nyelvükön, ugyanazon napon.a csata évfordulója azaz Keresztelő Szent János fejevétele napján. Hogy ez megtörténik - e idén és majd minden évben, a nyolc év múlva esedékes NAGY évforduló napján, nem tudjuk.Eddig nem volt fontos?Ezután az lesz?Egyáltalán látogatható lesz ez a nagyszerű kis építmény valaha? Egyáltalán jó helyen vannak ott a csatával összefüggő képek? Nem lehet azokat visszavinni oda, ahová azt a korabeli püspök megrendelte? Igen, a püspöki kastélyba, ami ma a Kisfaludy Károly gimnáziumnak ad helyet. Ott legalább minden diák rácsodálkozhat, előttük igazi történelemórát lehet tartani léegalább egyszer egy tanulmányi évben, azaz négy alkalommal.Hogy azt már nem lehet? Ez csupán elhatározás és döntés kérdése. Mohács egyetlen barokk épülete ettől még látogatottabb lehetne.Az osztálytalálkozók számára méltó hely az egyre fogyó csoportok számára. Befejezésül, nincs Szent Lászlóról semmink Sztehló Lili festett üvegablakain kívül, amiről igen kevesen tudnak, nincs befejezve már 98 éve a Fogadalmi Emléktemplom és nincs háromnyelvű szentmise a Csatatéri Emlékkápolnában, az nem látogatható, de ha mégis, ...
Válasz erre 
süti beállítások módosítása