Kolbe Mihály festőművész és a Mohácsi Csatatéri Emléktemplom örökségvédői

Mohácsi Örökségvédők

Mohácsi Örökségvédők

TUDOD, NEM ÉRTEM AZ EGYHÁZAT. Nagy Kálmán írása

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
2018. augusztus 23. - Mohácsi Örökségvédők

Blogunkban még egy örökségvédő véleményt tesszük közzé 
az augusztus 6-i Fórumról, ezúttal Nagy Kálmán tanár úr tollából. 

Szomorú vagyok és elkeseredett. Bár valahol erre számítottam. Az a tény, hogy a püspök úr nem reagált egyetlen levelünkre, és a meghallgatásunkat is elutasította, jelezte, hogy ő a feudalizmusban alkalmazott főkegyúri jogokat akarja gyakorolni volt városa felett.
    Plébános úr pedig időt sem szakított arra, hogy plébániája történetét megismerje. Erre akkor jöttem rá, amikor az elődök emlékei kapcsán a két csataképről és a Csatatéri kápolnáról beszéltem, és mint kiderült fogalma sincs az egészről.
    Ha emlékszünk, a képek kapcsán az volt a kérdése, miért nem hozták ide és itt állították fel. Ami nevetséges, hisz tudnia kellett volna, hogy ezt a templomot csak 1926-ban kezdték építeni, és egész az emlékezési folyamat befejező, de máig befejezetlen részeként. Ha én ennek a városnak a plébánosa vagyok, az a minimum, hogy utánanézek a plébániám történetének. A másik: ha én a városomat képviselem, akinek a plébánosa vagyok, vagy akinek a megyéspüspöke, büszke vagyok arra, hogy a három fogadalmi templomból egy az én városomban található. Semmiképpen nem nyilváníttatom vissza plébániatemplommá, főleg akkor nem, ha ez a köztudatban Fogadalmi Csatatéri emléktemplomként szerepel. Így ismeri az egész ország. Harmadik a szöveg, amit Bacsmai plébános úr előadott: hogy a püspök úr apostol – ezért nem lehet bántani. A plébánost sem, aki mindenki szavába beleszólhat, megkérdőjelezhet, sőt még a mikrofont is kiveheti a kezedből. És valahol itt van a kutya elásva: hogy az egyház erőből politizál.
    Sajnos ehhez a politikai támogatást is megkapja. Lásd: „nagy emberek hallgatása” Nem szimpatikus a Kolbe Mihály festőművész munkássága, a mozaikjai az emléktemplomban, és a tambur üvegablakai sem, akkor ki kell cserélni. Mert az „apostolunk” már döntött, és a plébános úr meg eljátssza a kemény fiú szerepét. Mert ha jól csinálja, esetleg kanonok lesz. Az előzőnek ez nem jött be, mert közben magának kapart. Szegény Mórócz (örökségvédő társ) meg lassan eretnek lesz, mert hangosan közbe, mert szólni.
    Tudod, nem értem az egyházat. Terjed az iszlám, a migránsok a kapuk előtt, sorra születnek az új gyülekezetek. Ez nem érdekli a vezetőket. Rombolnak, holott építeni kéne, híveket állítanak kétségek elé, holott Jézus tanítása szellemében összefogni kéne.
    Ami még szemet szúrt: a püspök is, a plébános is újak, mindent kívülről néznek, képtelenek megérteni, nekünk, mohácsiaknak miért fontos, ami a mienk, mohácsiaké. Ami szomorú és elgondolkodtató, hogy számukra Tomori és azok az egyháziak és világiak, akik itt haltak meg a hazájukért, az a múlt, amit el lehet feledni. Azt hiszem, ez az, ami ellene mond minden krisztusi tanításnak, a példabeszédeknek biztosan. Ami pozitív volt, az a püspökség építésze. Valahogy azt éreztem, hogy ő velünk érez. Eszterrel és Árpival beszéltünk vele, főleg üvegablak ügyben, és az az érzésem, ha rajta múlna, megmenekülnének.

    Ide kapcsolódik egy cikk, amit hírolvasgatás közben találtam, és melyet tisztelt Olvasó figyelmébe ajánlok: http://www.magyarkurir.hu/hirek/-puspok-feladata-szolgalat-es-nem-az-uralkodas-ferenc-papa-harom-puspokot-szentelt

Nagy Kálmán történelem tanár, MVVE elnökségi tag
a magyar-török Mohács-Beykoz Baráti Kör vezetője

csatater_kapolna_mohacs.jpg

A mohácsi Csatatéri Emlékkápolna. 1816-ban Király József pécsi püspök építtette
a mohácsi csatában elesettek emlékére.
Fotó:  Csanády, 2006. Forrás: hu.wikipedia.org

varosvedofeom5gqsq41201080536.jpg

A mohácsi Csatatéri Emléktemplom
Forrás: http://varosvedo.shp.hu

2 komment

Ajánlott bejegyzések:

A bejegyzés trackback címe:

https://mohacsiak.blog.hu/api/trackback/id/tr10014197457

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Csordás László 2018.08.25. 17:08:40

Egyetértek Nagy Kálmán gondolataival. Ugyanakkor a hatalommal való viaskodás tapasztalataiból már tudom, a pécsi püspökség azt teszi majd, amit az új közbeszerzési eljárás során nyert pénforrásból ki tud fizetni.Csak reménykedni tudunk abban, hogy a teljes tetőszerkezet külső csapadékvédelmet és elvezetést biztosító szigetelést, burkolatot tekintik a legfontosabbnak.Az után a színes üvegablakok külső csapadéktól való védelmét, majd pedig a főbejárat és az oda felvezető lépcsők újraépítését, hogy a csapadékvíz ne a templombelsőbe, hanem onnan kifelé ömöljön. Ha netán maradna pénz, akkor az évtizedek óta vizes, penészes belső vakolat cseréje nagyon indokolt.
Ebből kell a következő időben kiindulni, ezt kell építészekkel megtárgyalni, hogy láthassuk, azt és úgy végzi - e majd a megbízott kivitelező vállalat. Kell az a munkacsoport, amit a legutóbbi értekezleten az örökségvédők csoportja elhatározott.Kell az a munkacsoport, amelyik árgus szemekkel figyeli a felújítás munkálatait és azonnal jelzi ha valami sunyi húzással mást tesznek mint amit a tervekben engedélyeztek. A jelzés a helyi médiákban, vagy ha már azt sem lehet, akkor minden elérhető médiában meg kell jelentetni.Ez persze pénzbe kerül.Erre is gondolni kell.A bizalom megrendült. Erőből pótolni lehet, de nem érdemes. A plébános úr nem kompetens, csak közvetítő a hívők és a püspökség között.Ha felzárkózna a helyzethez, talán még volna esélye. De nem fog felzárkózni, mert a hívek többségben vannak.őket pedig ő tartja befolyása alatt.Neki pedig ez elég.Az örökségvédők lelkes csoportja hangja pedig erő és pénz hiányában lassan elhalkul.A nemzeti örökség, a fogadalmi emlékhely ami templomként is funkcionál, mind fizikai állapotát, mind pedig szellemiségét tekintve gazdátlanná vált, nem véletlenül sikeredett a plébánia templomok leltárába felvenni.A püspökség pedig úgy viselkedik mint egy gazdasági társaság, igaz, különleges kedvezmények közepette.Anyagi forrásairól már hallottunk .A mohácsi Szent János Hotel is a püspökség tulajdona. A működő ingatlanvagyon és a passzív ingatlanvagyon értéke nem ismert, de már nem is fontos. Ami fontos, az az objektum felújítása jelenlegi ázott , omladozó, foltos, elhanyagolt állapotából.A nyolc év múlva esedékes 500.évforduló európai, országos és helyi megemlékező rendezvénysorozata amúgy is nagyon komoly anyagi ráfordítást igényel, mert ez a szegény épület a mai állapotában naponta az égbe kiált.Hová lett a Fogadalom?!
Válasz erre 

Csordás László 2019.05.15. 16:49:23

Ma a facebookon láthattunk egy szószéket, amely egykor fából épült, de mert a hívők alkalomadtán letörtek egy darabot, vagy egy egész deszka darabot szakítottak le a csodatévő szószékből, ezért vörös márvány burkolatot kapott. Szép, amíg a modernizáció ürügyén el nem bontják, írtam.A válaszból áradt a felháborodott kétkedés. Válaszomban röviden beszámoltam a mohácsi esetről. még mielőtt a befejező szót írtam volna, üzenetem helyén egy fekete folt éktelenkedett, az üzenetem eltűnt, vissza sem hozhattam.Ez nem az első eset, de eddig saját informatikai felkészültségem hiányával magyaráztam, de kénytelen vagyok azt gondolni, ez szerkesztési beavatkozás.
Órákkal később megkiséreltem újra életre kelteni üzenetemet, sikertelenül. Annyit azért tettem, hogy üzenetem címzettjét erre a blogra irányítottam. Talán rátalál és meggyőződhet a hír valódiságáról.
Arról írtam partneremnek, hogy sok , érdekes és szép ötletünk , javaslatunk lenne a csata 500. évfordulójának megemlékező napjára. Azt találtam írni, hogy a templom, mint objektum, 3500 férőhellyel bír, alkalmas arra is hogy akár " Országgyűlési emlékülést " is tartsanak benne, a meghívott vendég delegációkkal együtt. Ökomenikus emlékülés lehet, mert annak idején 52 város és 3000 falu küldöttei hoztak földet saját településük földjéből, vallási , felekezeti hovatartozásuktól függetlenül.A viági megemlékezés után Erdő Péter vagy majd az utóda, ha úgy hozza a sors, megtarthatja főpap társaival együtt a megemlékező szentmisét. Ez csak egy gondolat, egy a sok közül.Micsoda nagy dolog lehetne, ha megismétlődne az 52 város és a 3000 falu adományozási gesztusa, A fogadalom szövegének bronzba öntésével talán mélyebb nyomot hagyhatunk az utókor számára, örök tanúlságul.A templom belső festése külön téma, bizonyára a Magyar Művészeti Akadémia is kivehetné a részét ebből. Mintaként ott van Szigetváron a korabeli Ali pasa dzsámijából visszaépített szép templom Szigetvár főterén.
Tudomásul kellene venni, ez az objektum nem egy a sokezer plébánia templomok sorában, ilyen csak egy van, itt Mohácson, a csata emlékhelyeként. A mohácsi római katolikus hívek számára van még másik három plébániatemplom illetve az egyik a ferencesrendi zárda templom., de semmi kifogás nem esik , ha ezt is használják a szokásos rend szerint .A mohácsra látogatók, turisták száma gyarapodik, mert ha a Római Birodalom Duna menti véderő vonala a világörökség része lesz, a hozzánk látogatók száma megtöbbszöröződik. Kölked római kori nevén Altinum és Dunaszekcső azaz Lúgió között Mohács kikerülhetetlen.Ezért ezt a történelmi emléktemplomot látogathatóvá kell tenni, fel kell öltöztetni, be kell rendezni és a mai vallási - kulturális - turizmus igényeinek megfelelően be kell mutatni.Ennek anyagi - technikai vonatkozásai vannak, amit teljesíteni kell. Ma május 15.-én már lkét napja esik az eső. A templom csapadékelvezető rendszere már kevés a mai esőzések nagyságához. A csapadék víz átbukik a vápákon, a függőleges levezető csövek szétcsúsztak, zavartalanul ázik a vízszintes tetőfelület, mert a kupolaáról lezúduló víztömeg mennyisége meghaladja az arra tetőfelületre készített lemezburkolat befogadó képességét.Mindaddig szó sem lehet a belső munkák megkezdéséről, amíg a külső felületek megerősített védelmét el nem készítik. Az idő gyorsan halad, a felújításról mély csend honol.Ez kedvezhet a helyi örökségvédők civil szervezetté válásához. Erre azért is szükség van, mert a városban más épületek is a figyelem középpontjába kerültek. Így például a csatatéri emlékkápolna. Két komoly kincset rejteget itt a sors, az enyészetre bízva azt a két Dorfmeister István által festett képet az első majd a második mohácsi csatáról. Ma ezek látogathatatlanok, két okból, az egyik a bezártság, a másik a belső sötétség által a látvány élvezhetetlen.Megoldásra vár ez az épület is. Azon is el kell gondolkodni, miképpen lehet és kell a városunkat jól okosan, úgy berendezni, hogy előbb mint utóbb, de legalább az 500. évforduló előtt megkaphassuk a " Történelmi város " címet. Az " emlékezet városa , azaz a civitas et memoriam cím is jól jönne. Mert van mire emlékeznünk, a csatán kívül is.
A magyar - török - baráti - kör szervezete előtt sok fealadat áll. Meg kell erősítse magát tagjai számának növelésével, hosszú, közép és éves munkatervek készítésével, ehhez az együttműködők támogatásának megszerzésével, de nem utolsósorban a lakosság érdeklődésének a felkeltésével, támogatásuk megszerzésével.
Ma olvastam a helyi kormányablak elektronikus kijelzőjén: " Nem gyarapodik és fejlődik az a nép, amelyik nem törődik az örökségével. " Szent László királyunk adományozta ezt az akkor még kicsiny jobbágy települést a pécsi egyházmegyének 1093.-ban.Meghatározó két jellemzője volt , az egyik a Duna, a másik hogy a hadak útjába esett. Vegyes nemzetisége, nyelvezete ebből adódott, ez a két tényező még a mai napig is meghatározó.
Válasz erre 
süti beállítások módosítása