Kolbe Mihály festőművész és a Mohácsi Csatatéri Emléktemplom örökségvédői

Mohácsi Örökségvédők

Mohácsi Örökségvédők

Debreceni László: Október Huszonhárom című verse

2018. október 23. - Mohácsi Örökségvédők

VERS 1956 EMLÉKÉRE

A vers szerzője Dr Debreceni László,  (1936. Beremend) volt kórházigazgató, belgyógyász osztályvezető főorvos, az orvostudományok kandidátusa, a New York-i székhelyű Nemzetközi Akupunktúra és Elektroterápia Kollégium tagja, a New York-i Tudományos Akadémia tagja és a New York-i Szívbeteg kutató Alapítvány Intézetének munkatársa. Orvos Mohácson. Mohácson kiadott könyve a Gyógyítás és hit 1997-ben jelent meg (Kiadó: Naturmed Kft.).

Debreceni László
Október Huszonhárom

1.
Ötvenhat Október Huszonhárom –
váratlan vendég a láthatáron,
a gondviselés küldte ajándékkal,
a fél kezében röpke szabadsággal,
másik kezébe kapaszkodik a hon.

Diadalmas Október Huszonhárom,
bravúrosan fogtunk ki a zsarnokságon.
Egy láthatatlan karmester jelére
csillagok hulltak egyszerre, ezrére –
kozmikus pofont kapott a hatalom.

Napfényes Október Huszonhárom,
a szabadság szele, szívünkben mámor,
hitehagyott kegyencek menekülnek,
fölkenetlen jósok jövendölnek,
a zsarnoki rend csak kártyavár-rom.

Dicsőséges Október huszonhárom,
dicsőség lengi körül a világon,
s míg a helytartót elűzi az ország,
elménkbe lopakodik a szabadság,
bátorság és hit áttört a rácson.

Vérgőzös Október Huszonhárom,
a zsarnokság ellen vérem áldozom,
tankcsapdák engem is elpusztítanak,
szétszaggatják fiatal tagjaimat,
csak a hit vezérel, úgy küzdök vakon.

6.
Eltiport Október Huszonhárom,
ázsiai had átlép a morálon,
tőrbecsalt vezérkar, tőrbecsalt haza,
a világ népünket hányszor becsapta!
Török Bálint emlékét példázom....

Meggyalázott Október Huszonhárom,
börtönök és bitók a láthatáron.
Elűz a félelem – rettegett ellenség,
elmém, szívem kínozza – már nincs mentség?!
Szél járása keresi új otthonom.

Megtépázott Október Huszonhárom,
hogy gyalázták vérebek trónusáról!
Bosszút lihegő bérencek serege –
csak ökölcsapásokhoz volt ereje,
ki készített listát kínjainkról?

Megdicsőült Október Huszonhárom,
hamis díszek csillognak koronádon,
s bár ünneped az ég is magasztalja,
csillagod fényeit beárnyékolja
ötvenhat hőseit kísértő kordon.

Elfelejtett Október Huszonhárom,
megsemmisült idea, vágyálom.
Szellemét pokolra űzte az átkos,
de még távlatokból is varázslatos,
népek emlékében élő Fogalom.

Mohács, 2017. október 22.

 

Források: http://nol.hu/archivum/archiv-81190-64827
http://meridianharkany.hu/rolunk/orvosok/dr-debreceni-laszlo/

Kolbe Mihály emlékkiállítás kiadványa, 2007

KIS KIADVÁNY EGY NAGY NÉVNEK

Kolbe Mihály festőművész születésének századik évfordulóját 2007-ben egy átfogó és méltó kiállítással ünnepelték Mohácson az őt ismerők és tisztelők. Több, mint tíz éve szervezte és rendezte meg az emlékkiállítást Köveskuti Péter és Szökőcs Béla

Blogunk az alábbi képgalériában teszi közzé a kiállítás alkalmából készült kiadvány oldalait. A 2007-ben rendezett kiállítás képanyaga mohácsi polgárok és közintézmények tulajdonában lévő alkotások és magángyűjtemények darabjaiból állt össze, amely csak ebből az ünnepi alkalomból kerülhetett egy kiállítótérbe.
   A kiállítási katalógus szövegét Varga Zsuzsa művészettörténész írta. A leírásából megtudhatjuk hogyan került Misi bácsi (Kolbe Mihály) Mohácsra, mi vonzotta ide és mit szeretett a leginkább. 
  A kiállítás Köveskuti Péter és Szökőcs Béla fáradhatatlan és példamutató munkájának köszönhettük. Az értékek megmutatása és megmentése a jövőt építi, mely e szerzőpáros hitvallása volt. Azóta Szökőcs Béla szellemi örökségét, Mohács város és környéke szellemi és természeti értékeinek dokumentálását és a tehetséggondozást már barátai és tanítványai viszik tovább. 
   A kiállítási kiadványban külön megköszönik a kiállításban segítőket. Kolbe Mihály egykori első tanítványai közé tartozott Sárkics György is, aki Kolbe Mihállyal élete végéig tartotta a kapcsolatot, szakmai diskurzusokkal segítették egymás művészi munkáját. Ezért járulhatott hozzá a kiállítás megszületéséhez személyes történetekkel és tárgyakkal. 
   Kolbe Mihálynak köszönhette sok későbbi mohácsi művész és művésztanár azt a látásmódot, amit Misi bácsi egyéniségével adott át számukra. A természet csodáinak pár vonallal, vagy folttal való megfogalmazása, a zsánerképekből áradó élet szeretet Kolbe képein olyan egyszerűen és világosan jelennek meg, ahogy ő szerette tanítványait. Festményei, rajzai nem tűrnek meg fölösleges allűröket, elegáns egyszerűséggel ábrázolja a környezet szépségeit. 
   A művész sokban hozzájárult Mohács értékeihez, melyeket ma is láthatunk.

Vagy láthatnánk… ? 

Forrás:
Száz éve született Kolbe Mihály
Magán- és köztulajdonban lévő képek bemutatója
Kossuth Filmszínház
Az emlékkiállítást szervezte és rendezte: Köveskuti Péter és Szökőcs Béla

Kiállítás kiadvány
Katalógus szövegét írta: Varga Zsuzsa művészettörténész
A kiadvány szerkesztette: Szökőcs Béla
Fotók: Szökőcs Béla
Felelős kiadó: Mohács Város Önkormányzata, Polgármesteri Hivatal. 2007
Nyomda: Molnár Nyomda, Pécs
Készült: 500 példányban

(s.e)

 

Nekünk Mohács kell - száztíz éves az Ady vers

Ady Endre
Nekünk Mohács kell 

Ha van Isten, ne könyörüljön rajta:
Veréshez szokott fajta,
Cigány-népek langy szivű sihederje,
Verje csak, verje, verje.

Ha van Isten, meg ne sajnáljon engem:
Én magyarnak születtem.
Szent galambja nehogy zöld ágat hozzon,
Üssön csak, ostorozzon.

Ha van Isten, földtől a fényes égig
Rángasson minket végig.
Ne legyen egy félpercnyi békességünk,
Mert akkor végünk, végünk.

(1908) 

A versmeghallgatható Oberfrank Pál előadásában:
https://www.youtube.com/watch?v=Jr1sAhctp6w
ady1908-banfotoszekelyaladar.jpg

Ady 1908-ban (Fotó: Székely Aladár)
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Ady_Endre

Mohácsi tanuló mesepályázata az esélyes nyertesek között

Keltsd életre a templomodat!

Kántor Mónika:
A FOGADALMI TEMPLOM LEGENDÁJA

„1940. augusztus 29-én szentelték fel a mohácsi Fogadalmi templomot. Azt mondják, ennek a templomnak varázsereje van. A legenda szerint a templomban lévő tárgyak nappal hallják, hogy mit beszélünk, de amint lemegy a nap, életre kelnek, és úgy élnek, mint az emberek.
Egy napsütéses, gyönyörű napon két férfi tért be a templomba, akik rendkívül érdekes dologról beszéltek...”

Így kezdődik Kántor Mónika 8. osztályos mohácsi tanuló kedves írása, melyet a Magyar Kurír meseíró pályázatára*  küldött el,  A Fogadalmi templom legendája címmel. A versenyművet vasárnap jelentette meg az internetes portál, mely a linkre kattintva teljes terjedelmében olvasható:

http://www.magyarkurir.hu/kultura/keltsd-eletre-templomodat-kantor-monika-mohacs

Drukkoljunk együtt Mónikának!

pozsarkocsaba_fogad-templ2016-0816_foto45.jpgA mohácsi Csatatéri Emléktemplom oltárának Szűz Mária szobra a feszülettel

*Keltsd életre a templomodat! – Meseíró-pályázat gyerekeknek
Berg Judit A holló gyűrűje címmel meseregényt írt gyerekeknek a Mátyás-templomról. A meseíró pályázat célja, hogy a könyv elolvasása után, ennek mintájára keltsék életre a pályázók a saját, helyi templomukban szereplő ábrázolásokat (festményeket, szobrokat, domborműveket…).
Korhatár: 6–14 év
Terjedelem: legfeljebb 5000 karakter
Beküldési határidő: szeptember 30.
A meséket az mk@katolikus.hu címre várják.

Forrás: http://www.magyarkurir.hu

Boldogasszony szobor megmentése. Freskó.

A szentély freskói
SZEKÉRMENET SZEBENYBE

A mohácsi Fogadalmi templom szentélyének jobb és baloldali falán két nagyméretű, mozgalmas freskó látható. A romantikus stílusban megfestett jeneteket szalagokra írt képaláírások kísérik. A freskók témái azokat a történelmi  eseményeket dolgozzák fel, amelyek a város templomának elpusztítása után történt, melyet a mohácsi csata utáni napon, 1526. augusztus 30.-án felgyújtottak.
  Az itt látható kép az a (baloldali) freskó, melynek alsó képén az a jelenet látható, amikor mohácsi legények kimentik a Boldogasszony festett, faragott szobrát a törökök által felgyújtott Mária templomból. Fölötte, a nagy képen az aggódó hívők sorfala között a legények sietve Szebenybe szállítják szekéren a sokak számára fontos, szép Mária szobrot. A történet szerint, Geresden egy remetebarlangban helyezték aztán biztonságba, és őrizték a remeték. Az elüldözött, pap nélkül maradt katolikus mohácsi hívők ide jártak aztán a török hódoltság alatt titokban imádkozni egészen addig, amíg vissza nem került az eredeti helyére. A Boldogasszony-szobor hosszú vita és huzavona után került vissza Mohácsra 1956-ban, ugyanis több szakértőt kértek fel az eredet-megállapításra, mert a szobor stílusát vizsgálva nem mindenki számára volt meggyőzően az eredeti darab. 

   A freskó terveit és színes vázlatait a budapesti központi egyházmegyei hivatal és a pécsi egyházmegyei hatóság hagyta jóvá 1953-ban. 

   A freskókat Takács István (1901–1985) mezőkövesdi festőművész készítette el. A művész főleg egyházi festőként ismert. Szenteket ábrázoló freskói megtalálhatóak többek között a mezőkövesdi Szent László- vagy a kerepesi Szent Anna-templomban.

37976182_2163755073653636_1721203393638170624_n.jpg

Forrás: Tájékoztató a Mohácsi Csatatéri Emléktemplomról / Írta: Tihanyi János apátplébános. A pécsi egyházmegyei hatóság 632/1956. számú jóváhagyásával. Jegyzetsokszorosító Üzem, Budapest, 1956

http://www.takacsistvangyujtemeny.hu/kiallitas.html

(se)

Élő műemlékek – Rekonstrukció, de hogyan?

FÓKUSZBAN A MŰEMLÉK REKONSTRUKCIÓ

A műemlékek kortárs építészeti kezelését, valamint a műemlék és kortárs építészet viszonyát vizsgálták az Élő Műemlékek – Rekonstrukció, de hogyan? című konferencián a Magyar Művészeti Akadémia szervezésében. A konferenciát Budapesten tartották meg.

A konferencia első előadása belevágott a téma közepébe, mert Cságoly Ferenc építész A műemlékvédelem bizonytalanságai című előadásában arra mutatott rá, hogy számtalan jel, tény és adat mutatja, hogy a műemlékvédelem válságban van, és nemcsak nálunk, Magyarországon, hanem mindenütt, ahol eddig a kartákon alapuló, ideologikus szemléletű módszerek uralkodtak. A válságtünetek elemzése, az előadó Cságoly Ferenc szerint szükségszerű feladat, hiszen éppen ez lehet a megújuláshoz vezető folyamat első lépése. Mindenekelőtt fontos lehet – fogalmazta meg előadásának bevezetőjében – a műemlékvédelem közösségi megítélésében végbement szemléletbeli változások feltárása. Ez lehet a diszciplína önértelmezésének egyik új alapköve. Fontos elem az értékhordozó fogalmának vizsgálata, azaz a „mit is védünk?” kérdésének tisztázása. Idetartozóan pedig az is, hogy szükséges-e egyáltalán az értékhordozó tartalmának egyértelműsítése? További probléma a hitelesség sokat emlegetett fogalmának értelmezési válsága, sok helyzetben éppen ez a bizonytalanság vezet balul sikerült megoldásokhoz. És végül az eszközhasználat is kérdéseket vethet fel; a hagyományos konzerváló módszerek mellett, milyen lehetőségeket (és hibaforrásokat) jelenthetnek a különböző jellegű és típusú rekonstrukciós elképzelések? – tette fel vitaindító kérdését a Kossuth díjas építész, egyetemi tanár Cságoly Ferenc.

Kíváncsian várjuk a konferencia további publikált előadásait. 

Rövid élő interjúval jelentkezett a helyszínről az M5. (A képre kattintva érhető el a felvétel)

m5.jpg

A konferencia előadói voltak: 
Albert János építész
Albert Tamás építészmérnök
Botos Katalin építész
Prof. Cságoly Ferenc Kossuth-díjas építész, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja
Cséfalvay Gyula építész
Deák Zoltán építész
Horváth Jenő Füzér Község polgármestere
Istvánfi Gyula építész, építészettörténész, az MMA rendes tagja
Krcho János építőművész, az MMA rendes tagja
Dr. Lukács Zsófia DLA belsőépítész tervezőművész, enteriőrtörténet-kutató
Mezős Tamás CSc, DLA, egyetemi tanár
Osgyányi Vilmos kőszobrász-restaurátor művész
Pazár Béla építész
Potzner Ferenc építész
Rostás Péter művészettörténész, PhD, a Budapesti Történeti Múzeum
főigazgatóhelyettese
Rostás László építész
Rudolf Mihály DLA építőművész, az MMA rendes tagja
Sáros László György DLA, Ybl-díjas építész, az MMA rendes tagja
Skardelli György építőművész, az MMA rendes tagja
Sulyok Miklós művészettörténész, az MMA levelező tagja
Dr. Szentkirályi Miklós Béla restaurátorművész, az MMA rendes tagja
Ujváry Gábor CSc, történész, intézetvezető, VERITAS Történetkutató Intézet
Vadász Bence DLA, Ybl- és Pro Architectura díjas építész, az MMA köztestületi tagja
Varga-Ötvös Béla közgazdász
Vukov Konstantin építész PhD
Wittinger Zoltán építész
Zsembery Ákos építész PhD

Forrás: https://www.mediaklikk.hu/cikk/2018/09/07/elo-muemlekek-rekonstrukcio-de-hogyan/

Középpontban: a műemlékvédelem - kétnapos konferencia 2018.09.06-07.

ÉLŐ MŰEMLÉK – REKONSTRUKCIÓ, DE HOGYAN?

A fenti címmel rendeznek konferenciát ezen a héten Budapesten, melynek fő témája a műemlékek kortárs építészeti kezelése, valamint a műemlék és kortárs építészet viszonya lesz.  

Az utóbbi tíz évben Magyarországon is fölerősödött a társadalmi és a szakmai párbeszéd, és gyakran vita arról, hogyan nyúlhatnak az építészek és megrendelőik a műemlék épületekhez?
   Az MMA konferenciája a társadalmi és szakmai párbeszéd elmélyítését, az eltérő álláspontok higgadt kifejtését tűzi ki céljául: a műemléki szemlélet változásának korát kívánja bemutatni a gyakorló építészek megközelítésében, valamint a kérdés esztétikai és társadalmi háttérproblémáit elemezni az elméleti szakemberek segítségével.
  A  Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata és Művészetelméleti Tagozata szervezésében megrendezésre kerülő konferencia egyik témája arra is rávilágít majd, hogy van-e köze a területén található, sajátnak tekintett műemlékéhez egy helyi közösségnek, s lehet-e ezáltal köze saját múltjához? Valamint megtudhatjuk, milyen feltételek kellenek ahhoz, hogy elfogadhatóvá váljon a rekonstrukció eddig elutasított megoldása egyes műemlék épületek, vagy műemlék együttesek használatában.

  A mohácsi Csatatéri Emléktemplom páratlan művészeti értékeinek megvédésre megalakult Kolbe Mihály Örökségvédő Köre értékeli e konferencia aktualitását, ezért is hívja fel nyilvánosan a figyelmet a programra.

A rendezvény időpontja: 

Első nap: 2018.09.06. 09:30
Második nap: 2018.09.07. 09:30 

A rendezvény helyszíne: 
Pesti Vigadó - 1051 Budapest, Vigadó tér 2.

Ide kattintva lehetséges regisztrálnia a konferencia 1. napjára.

Ide kattintva lehetséges regisztrálnia a konferencia 2. napjára.

 A rendezvényen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Forrás: http://vigado.hu/programok/-/event/10184/elo-muemlek-rekonstrukcio-de-hogyan-/13504

ÜNNEPELÜNK ÉS EMLÉKEZÜNK. Wigand József írása

„ÖNFIA VÁGTA SEBÉT...”

Ünnepelünk és emlékezünk. A jeles évfordulók, bár megszakítják mindennapi életünket, lehetőséget adnak, sőt felhívást jelentenek, hogy értékeljük identitásunkat, elhelyezzük magunkat a „népek hazájában”.
Augusztus huszadika, szent királyunk és az államalapítás ünnepe kiemelkedik ünnepeink sorából. Ezeréves államiságunkra méltán lehetünk büszkék.
   Az ünnepi forgatagból ki-ki a magának tetsző lehetőségek közül választhatott. Mohácson a baranyai önkormányzatok együtt ünnepeltek. Öt napig tapsolhattunk a Nemzetközi Néptánc Fesztivál táncosainak. Ámulva figyelhettük a tűzijátékok rakétáinak színes rajzolatát az égen, szerte az országban.

Tovább

MIRE JUTOTTUNK EDDIG? HOGYAN TOVÁBB? - a Mohácsi Örökségvédők beszámolója

BESZÁMOLÓ
a örökségvédő „próbálkozásainkról” és a lakossági fórumról

A Mohács Örökségvédők ez év nyár eleje óta kezdték meg a közös gondolkodást, és a közös célok megvalósítását. Az összefoglaló jellegű beszámolóban megtudhatják mit végeztek eddig

A Pécsi Egyházmegye által rendezett augusztus 6-i újabb lakossági fórum után felvetődött a kérdés, hogy mire jutottunk vele, milyen eredményt könyvelhetünk el a fórum kapcsán? Kezdeti szándékunk szerint erre az eseményre sikerült valamiképpen tájékoztatnunk a mohácsi polgárokat a Fogadalmi templom felújítás-, és átalakítás részleteiről, melyeknek többsége nem volt korábban közismert.

   A Mohácsi Örökségvédők tájékoztató célú tevékenységének útjai és módjai a következők voltak ez idáig:

- először is információ gyűjtésbe kezdtünk: megkérdeztük mohácsi ismerőseinket, a korábbi fórumokon résztvevőket a tapasztalataikról,
- érdeklődtünk egyházi és mohácsi illetékesektől, önkormányzati vezetőktől,
- kutakodtunk világhálón a felújítási pályázat és tervek után,

Tovább
süti beállítások módosítása