65 ÉVES A  MAGYAR SZENTEKET ÁBRÁZOLÓ MOZAIK

A mohácsi Fogadalmi templom egyik mellékoltár mozaikja 65 éve készült. A színeiben és motívumaiban a bizánci stílust idéző nagyméretű üvegmozaik alatt egy márványtábla található. Ezen olvasható, hogy kiket ábrázol a mozaik és az is, hogy a mozaikot 65 évvel ezelőtt, 1955. május 30.-án szentelték fel.

A mozaikművészet a bizánci korban jutott a csúcspontjára. A mozaik technika lényege, hogy a kis mozaik darabokat a sima és látszó felületükön enyves papírra ragasztják, követve a méret-azonos tervet. Az enyv száradása után gipszes meszes habarccsal rögzítik a függőleges falfelületre, a nedves vakolatba. A habarcs megszilárdulása után vízzel távolítják el az enyves papírt a felületről. Több darabban "építik" fel a képet falra.
    A szakszerű munka és a minőségi alapanyagok használata igazolja a Fogadalmi templom mozaikját, mely eredeti szépségét őrzi. A templom díszítő alkotásai sok éven keresztül készültek el. A kép terveit Árkainé Sztéhló Lili készítette, de a kivitelezés évekig elmaradt. Később Kolbe Mihály festőművész javaslatára készülhetett el a falikép mozaik technikával, és az ő kérésére hozatták Olaszországból a mozaik alapanyagot hozzá. Kolbe Mihály a segítőivel, tanítványaival pontosan követte a technika előírásait.

A bizánci képi-hatás választása a kép témájához kapcsolódik, mert a mozaikon látható személyek a korai magyar kereszténység tanúi.

 A mozaik alatt a templom falában elhelyezett siklósi márványból készült táblán ez a szöveg olvasható: 

A MOZAIKOK NÉVSORA
Szent Hedvig, a hű tisztelő Mária királyné az édesanya, Szent Margit engesztelő áldozat a nemzet és az apa bűneiért. Szent Domonkos a rend és a rózsafüzér alapítója és IV. Béla király, az édesapa.
Ezen mozaikok Árkainé Szehló Lili terve szerint Kolbe Mihály festőművész készítette 1955-ben.
Felszenteltetett 1955. május 30.-án.

A kép szereplőiről, röviden:

Szent Hedvig - Sziléziai Szent Hedvig merániai Gertrúd testvére volt. Sziléziai Szent Hedvig sziléziai fejedelemasszony volt; Szilézia védőszentje. Bajorországban született Andechs várában, ezért Bajorországban mind a mai napig Andechsi Hedvig néven ismerik. Képeken Sziléziai Szent Hedviget többnyire mint fejedelemasszonyt, vagy mint bencés szerzetesnővért ábrázolják. Gyakran tart kezében templommodellt , néha kereszt előtt imádkozik, vagy alamizsnát osztogat. Kezében gyakran viszi cipőit, mivel a hagyomány szerint mindig mezítláb járt.

IV. Béla (ur. 1235-1270) II. András magyar király és merániai Gertrúd fiúgyermeke. IV. Béla a legnagyobb magyar uralkodók közé soroljuk. Az ő nevéhez fűződik az ország tatárjárás utáni újjáépítése.

Mária magyar királynő - Laszkarisz Márai I. (Laszkarisz) Theodórosz nikeai (bizánci) császár és Angelosz Anna bizánci császári hercegnő leánya.

Szent Margit (242-ben, a Dalmáciában lévő Klissza városában született, és 1270. január 18.-án hunyt el a Nyulak szigetén, ami a mai Margitsziget). Szent Margit atyja IV. Béla király, anyja Laszkárisz Mária bizánci hercegnő volt. 
Erzsébet állapotos volt, amikor tatárok elől Dalmáciába menekültek. Batu kán megállíthatatlanul söpört végig az országon. A királyi pár istennek ajánlotta fel a gyermeket Batu kán megállításáért cserébe, és a kérés meghallgatásra talált, mert váratlanul Batu kán visszafordította seregét.
    Lányukat Margitot a gyógyító domonkos rendi apácák nevelték fel, Veszprémben. 1943-ban avatták szentté. 

Szent Domonkos (170-1234) A domonkos rend és a Rózsafüzér Társulat alapítója. A domonkos rendiek Magyarországon 1221-ben telepedtek le.

Forrás: 
https://katolikus.hu
https://regi.katolikus.hu
http://domonkosok.hu
https://artsandculture.google.com/
https://www.heiligenlexikon.de/BiographienH/Hedwig_von_Schlesien.htm

(s.e)